Növények nagyító alatt, 1. rész: a magyal

Magyal

Tisztelt olvasóink! Ezúttal új sorozatot bocsátunk útjára, melyben minden alkalommal egy-egy „Bach növényt” mutatunk be olyan oldaláról, amely a Bach virágterápia felhasználói számára lehet, hogy ismeretlenek. A cikkekben elsősorban az adott növényt, és a hozzá kapcsolódó kultúrtörténeti érdekességeket mutatjuk be.

Első ránézésre a magyalt rendkívül kemény, szúrós leveleiről, valamint (legalábbis ilyenkor télen) piros bogyóiról ismerjük fel. A magyal levelei sötétzöldek fényesek, a levél formája a nagy tüskés szélek miatt össze-vissza hajlik, a szúrós tüskék így minden irányból megvédik a betolakodóktól.

A magyal bokor inkább árnyékos helyeken nő, ahol nincs kitéve erős fénynek, Sötétzöld levelei azonban sok fényt képesek elnyelni, valamint azzal, hogy levelei össze-vissza állnak, képesek a kis mennyiségű szórt fény hasznosítására is. Érdekes módon a bokor tetején lévő levelek nem szúrósak, hanem laposak és oválisak. Ez azzal is magyarázható, hogy a magasban nem kell védekezni a kívülről érkező betolakodók ellen (Európában nem élnek zsiráfok), valamint azzal is, hogy a bokor teteje felé haladva elég fény áll rendelkezésre, és nem kell deformált leveleket növeszteni a fény hasznosítására.

Edward Bach szerint a magyal elsősorban a harag, a düh, és a bosszúvágy különböző állapotaira van kedvező hatással. A növény a fák sötét árnyékában is képes arra, hogy a kevés fényt felhasználja, eszenciája pedig fényt hoz a haragvó gondolatok közé. A magyal típusú embernek pont erre van szüksége.

Amikor haragszunk, legtöbbször egy másik emberre, vagy a külvilágra haragszunk, és ritkábban önmagunkra. Figyelmünk ekkor kifelé irányul, viszont haragunk okának megtalálására inkább befelé kellene figyelnünk. A magyal azt a belső fényt segít megerősíteni, mellyel felfedezhetjük dühünk okát.

A magyal Nyugat-Európa enyhe éghajlatain honos örökzöld növény, kultusza a római korból származik. Az angolszász vidékeken a karácsonyi dekoráció fontos eleme. A szúrós levelek Krisztus szenvedéseit, a piros bogyók pedig az emberiségért kiontott vérét szimbolizálják. A magyal virágai fehérek, kereszt alakúak, amely még egy jellegzetessége a magyal keresztény szimbolikába való illeszkedésének.

A kelta kultúrában a magyal megvédte a druidát a gonosz szellemektől, a mérgektől, és a természet hirtelen haragjától.

2017-06-15T14:26:54+00:00